Olvasgattam a beszamolokat a budapesti gay pride-rol. Megfogott egy mondat, hogy aszondja:
...a melegeknek akár a maguk extremitásához is joguk kellene, hogy legyen...
ez tetszik.
Tegnap tengeren voltam. (Parton. Csak igy mondjuk, tudod, szleng vagy mi.)
Es ahova jarok mar evek ota ugyanaz a hely. Roma litoranea 8 cancelloja es 3 varcoja szabadstrand, legtobbjuk kiepitett baros-zuhanyzos-napagyberlos. A 3. varco azonban kulonleges. (Az utolso megallo a 07 Mare busszal ha mentek, a vegallomas elott. Settimo cielo - capocotta ez a neve.)
Szivarvanyszinu zaszlok fogadnak, es oriastukor, mielott leersz a partra. (Mashol ez nincs, csak itt erzik at a szukseget :)) Majd zene, de iszonyu jo. Van itt is zuhany, meg bar, meg napozoagyak. Egyedul jarok vagy 1-2 baratnovel, a fiukat eddig nem sikerult kicsabitani :) Nem is tudom leirni, valahogy mindig eltolt eletorommel az a hely... Tudod, amikor megerkezel valahova es raul a mosoly az arcodra es el sem hagy mig ott vagy. (raul a mosoly...jezusom)
Szoval tegnap voltunk, es kertunk napozoagyat mert iszonyu szel volt. Egy nagyon szimpi par melle telepedtunk, a szoke srac borzaszto edes volt, folyamatosan fotozta a parjat es bujt hozza; a barna meg hozott innivalot meg fagyit (nem nekunk).
Mi neztunk a tengert es a felvonulast :) gyonyoru testu fiuk setaltak a parton, furdogatyo divatbemutato komolyan, lanyok meg topless - mert persze lanyok is voltak.
Szoval ez egy bekes hely. Egy igazi partizona, ahol barmilyen lehetsz, barki es barhonnan. Imadom. Talan az egyetlen hatrany, hogy a barban valamiert mindig utoljara kerulunk sorra...
Otthon is csak a tengerpart hianyzik? Miert nem lehetunk "csak" emberek, "minden körülményben"?
